Direkt meg akartam jegyezni, hogy melyek voltak a kedvenceim, amelyek különösen elkaptak, de természetesen megint hanyag voltam, elkapott a könyv, nem figyeltem a jelölgetésre. De tulajdonképpen nem is volt olyan, amelyik ne ragadott volna magával (talán csak egy-kettő).
A kötet nagyon jó rájátszásokat tartalmaz Örkényre és Kosztolányira, mintha a kettőjük stílusa keveredne a novellákban, még azokban is, amelyek elnevezése alapján kifejezetten csak az egyikükre vagy a másikukra reagál. Szeretem az ilyen írásokat, és bosszant, hogy nem jut eszembe ennek a szakneve. /Ha valaki tudja, örömmel fogadom./ [UPDATE: parafrázis]
Tóth Krisztina tárcanovelláiban nem csak az fogott meg, hogy érdekes, hanem az, hogy bosszantóan jól kimondta azokat a gondolatokat, amelyek engem is foglalkoztatnak gyakorta, csak még nem álltak össze novellává. /Beh, pávávávált…/ Nem erőltetettek a gondolatai, nem gúnyolja az embereket, nem mond véleményt róluk, akármilyen helyzetben is jelennek meg, akármilyen a viselkedésük, mégis szubjektív.
Szerettem, hogy rövidek, lehet beléjük kapaszkodni mégis. Jól becsomagolt gondolatok.
Ajánlás://
Korosztály: 16+, 18+ ^^ Miért? Mert számukra lesz értelmezhető, érdekes.
Alkalom: utazáshoz, főzéshez ^^ Miért? Mert egy-egy irományt hamar el lehet olvasni, nincs megszakítva a könyvélmény leszállással/kavarással.
Saját/könyvtár: saját ^^ Miért? Jó, ha bármikor le tudjuk venni a polcról, akár egy novella újraolvasására is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése